Mélyen tisztelt Rákóczi úr–és az ő túrósa

A rákóczi túrós, valljuk meg őszintén, nem véletlen tett szert nagy hírnévre. Azt nem mindenki tudja, hogy a sütemény nem II. Rákóczi Ferenc, hanem bizonyos Rákóczi János szakácsmester után kapta nevét. Ő volt ugyanis az, aki az 1958-an Brüsszeli Világkiállításra megalkotta a süteményt.

Nálam tuti nyerő ez az édesség. Nem csak azért, mert szép emlékeket ébreszt bennem, hiszen a nagymamámnál mai napig ez az egyik általános sütemény az NCSÖJ-ken (Nagy Családi ÖsszeJövetel), hanem azért is, mert a főszerepet játszó összetevője a túró, amivel nálam nagyon be lehet vágódni. Na és nem mellesleg őt vajas-omlós tésztaréteg, isteni házi sárgabaracklekvár és roppanós kérgű habtető kíséri – már persze, ha otthon készítjük.

Hozzávalók:

Tésztához:
150 g liszt
100 g vaj
50 g porcukor
1 tojássárgája
vanília

Töltelékhez:
500 g túró
50 g búzadara
100 g cukor
1/2 citrom héja
2 tojássárgája

sárgabaracklekvár

Habhoz:
3 tojásfehérje
100 g cukor

Összeállítás:

A tésztához a vajat a liszttel, porcukorral és vaníliás cukorral elmorzsoljuk, majd a tojássárgáját hozzáadva, gyorsan egynemű tésztává dolgozzuk. Hűtőbe tesszük pihenni legalább fél órára. Ezután kb. fél centi vastagra nyújtjuk a tésztát, és 180 °C-os sütőben félig kisütjük.

Míg sül, elkészítjük a tölteléket. Ehhez egyszerűen összekeverjük a túrót, a búzadarát, a cukrot, a tojássárgáját és a reszelt citromhéjat. Igazából kéne bele mazsola is, de én azt nagyvonalúan kihagytam: nem igazán szeretem ugyanis a túrós sütikben. De aki szeretne, szórjon bele azt is. Persze előtte puhítsa meg valamiben (óvatosak vízben, bátrabbak egy jóféle pálinkában ;) ).

A félig kisült tésztát még melegen megkenjük sárgabaracklekvárral, majd ezen eloszlatjuk a túrótölteléket. Visszatesszük a sütőbe, és átsütjük (körülbelül 20-30 perc alatt).

A habhoz a tojásfehérjét a cukorral csípősre melegítjük (én ezt úgy szoktam ellenőrizni, hogy folyton keverem, és ha már habzik, az ujjammal ellenőrzöm a hőmérsékletét: ha már melegnek érzem, akkor jó). Ezután levesszük a tűzről, és kihűlésig habbá verjük. Kemény habot kell kapnunk. (Ha viszont valaki fél a nyílt lángon való tojáshevítéstől, csinálja gőz felett: így kisebb az esélye annak, hogy megsüti a tojást :) )

Ezt a habot csillagcsöves zsákból, átlósan a kisült sütemény tetejére adagoljuk.

A sütő hőfokát letekerjük 60 °c-ra, és így “sütjük”, valójában szárítjuk ki a habot. Színt ne kapjon, csak keményedjen meg a teteje.

Vegyük ki a sütőből. A csillagcső által bordázott felület mélyedéseibe zsákból csurgassunk sárgabaracklekvárt, majd négyzetekre vágva kínáljuk.