A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cseresznye. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cseresznye. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. május 30., szerda

Befőzünk 1.–Bodzás cseresznyelekvár

 

Mivel kitaláltam magamnak, hogy én is csatlakozom a Befőzünk! csoporthoz a facebookon, “rá vagyok kényszerítve” arra, hogy havonta legalább egy dolgot megjelentessek a blogon. Nem mintha nem sütnék-főznék folyamatosan továbbra is, de a fotózással mindig gondjaim vannak. Maximalizmus, igen, de sosem vagyok elégedett teljesen a képeimmel, és ez elveszi a kedvemet attól, hogy nekiálljak fényképezni az elkészített ételeket. DE, most már nem fog érdekelni, szeretem a kihívásokat, ezt is annak fogom fel, és arra fogok törekedni, hogy minél jobban teljesítsek benne :)

Akkor most ejtsünk pár szót a lekvárról. Sokan meglepődtek már azon, hogy nálunk minden évben kerül cseresznye is az üvegekbe. Gyermekkorom óta rengeteg a cseresznyénk, úgyhogy én ebben nőttem fel, de mivel már a nagymamám is tett el ilyet, valószínűnek tartom, hogy több generációra visszanyúlik ez a hagyomány.

DSC_1618 másolata

Szeretem magában, minden fakszni nélkül, csak a gyümölcsöt befőzve (igen, ezt úgy kell érteni, hogy ha elég édes a cseresznye, cukrot sem szoktunk hozzá tenni). Nosztalgikus számomra az illat, ami a házban terjed főzés közben, és az első kóstolás élménye. Nagymamámnál, még aprócseprő koromban gyakran töltöttem tavaszi lekvárfőzős napokat, amikor mindig kaptam a frissen elkészült lekvárból még melegen egy kis tálkányit, amit csak úgy magában bekanalaztam. Imádtam.

 

Most, hogy legyen benne valami extra, újítottam a dolgon, és egy kis adag lekvárt ízesítve tettem el. Ehhez egyrészt a szezont vettem figyelembe, másrészt a Foodpairing programot (erről Beatbull leírásából hallottam először, és azóta előszeretettel használom újdonságok kiötlésére). Így jutottam arra, hogy a cseresznyéhez is igen jól mehet majd a bodza aromája, ezért egy kis (szintén házi) bodzaszörp is került a lábasban rotyogó cseresznyéhez.

De akkor a szövegelést félre is teszem, most jöjjön – a lekvárkészítéshez méltóan rövid és tömör - recept.

DSC_1622 másolat

 

Hozzávalók:

kb. 1 kg cseresznye (maggal együtt)

kb. 100 g cukor (most kicsit kellett hozzá adnom, mert nem volt elég édes, de ez ízlésfüggő, mindig kóstolgassuk)

1/2 dl bodzaszörp

 

Elkészítés:

A cseresznyét leszárazzuk, kimagozzuk, majd egy lábosban feltesszük főni. Először fel szoktam forralni az egészet, majd alacsony lángon, amolyan régi módszerrel addig rotyogtatom, míg kellően be nem sűrűsödik. Ekkor ízlés szerint cukrozom, hozzáadom a szörpöt, még forralok rajta egyet, majd sterilizált üvegekbe töltöm. Ezeket forrón fejük tetejére állítom, és száraz dunsztba teszem, ott hagyom kihűlni.

2011. június 7., kedd

Cseresznyeáradat – legyen pite!

 

P1060260 másolatSzegény cseresznye, igencsak háttérbe van szorulva a meggy miatt. Persze, ha választani kell köztük, nagyon sokan az előbbire tennék le a voksukat, kerekteresebb íze miatt. Én azonban a cseresznyét is imádom (mondjuk ehhez valószínűleg az is nagyban hozzájárul, hogy a telken több hatalmas cseresznyefa áll).

Ilyenkor május-júniusban egyébként szuper program családilag kimenni, és leszedni (leenni…) a fáról az érett gyümölcsöket. Persze ezt harci sérülések nélkül sosem úszom meg: számomra ugyanis nincs cserkószedés fáramászás nélkül.

Persze, mikor a több kosárnyi cseresznye ott áll a nappaliban, jogosan merül fel a kérdés, hogy mit kezdjen vele a buzgó csapat. Egy része persze elfogyott nyersen, frissen, aztán tetemes mennyiségből készítettem lekvárt is (ezen is sokan meglepődnek, amikor mondom: “cseresznyéből is lehet lekvárt csinálni?” – lehet, de még milyet… :) ), de mindenképpen valami süteménybe is fel szerettem volna használni őket. Kézenfekvőnek tűnt, hogy a meggyes pite példájára készüljön belőle valami. Nem is fogtam mellé vele, isteni édesség kerekedett ki belőle. És ami még mellette szól, hogy nagyon egyszerű elkészíteni és hamar az asztalra(a hasunkba) kerülhet (főleg akkor, ha azt sem várjuk meg, míg kihűl…).

Hozzávalók:P1060269 másolat

Tésztához:

200 g liszt
50 g vaj
50 g cukor
1 csipet só
1 tk. sütőpor
3 ek. tejföl
1 tojássárgája

Töltelékhez:

700 g cseresznye (magozva kb. 550 g)
50 g cukor
1/2 citrom reszelt héja és leve
30 g keményítő

Kenni:

1 tojásfehérje

Összeállítás:

A tésztához a lisztet a cukorral, sóval és a sütőporral elkeverjük. Ebbe belemorzsoljuk a hideg vajat, majd hozzáadjuk a tojássárgáját és a tejfölt, és gyors mozdulatokkal meggyúrjuk. Ezután becsomagolva hűtőbe tesszük, legalább fél órára.

A töltelékhez a cseresznyét kimagozzuk, majd összekeverjük az összes alapanyaggal. Egyébként ezt simán fel lehet dobni még plusz főszerekkel: a fahéj pl. igazán jól passzol hozzá, de bátrabbak szerintem egy csipet kardamommal sem foghatnak mellé.

P1060270 másolat

A tésztát a hűtőből kivéve kettéosztjuk, majd mindkét részt vékonyra nyújtjuk. Egy tepsi aljára helyezzük az egyik lapot, majd 200°C-os sütőben, kb. 20 perc alatt elősütjük, hogy a később rákerülő nedves töltelék ne áztassa el. Ha már pici színt kapott, kivesszük, és gyorsan lekenjük a tojásfehérjével. Hagyjuk, hogy rászikkadjon, ez is az átázást segít elkerülni.

Ekkor oszlassuk el az alsó rétegen a tölteléket, majd fektessük rá a második tésztalapot. Szurkáljuk meg, majd kenjük le (spórolósan a tojásfehérjével, de ha szebbre szeretnénk, egész tojással, sőt, csak tojássárgájával is megtehetjük).

Tegyük vissza a sütőbe, és 190°C-on süssük körülbelül 30 percig. Ha pirul a teteje, vegyük ki, és tálalhatjuk is.

2010. június 12., szombat

Cseresznyés-mákos muffin délutáni teázáshoz


Főztem cseresznyelekvárt. És természetesen marad egy kis pohárnyi, ami egyik üvegbe sem fért bele. Mindenképpen fel akartam használni, amikor eszembe ötlött, hogy régebben sokszor csináltam egy bizonyos mákos muffint, amibe pont 4 evőkanál lekvár is kellett. Ezt a receptet vettem elő újra, és nagy sikert aratott :)

Hozzávalók:

  • 2 tojás
  • 15 dkg puha vaj
  • 10 dkg cukor
  • 4 evőkanál cseresznyelekvár (de lehet meggy vagy eper is)
  • 12 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 kávéskanál fahéj
  • 10 dkg darált mák

Összeállítás:

A tojások fehérjét kemény habbá verjük. A sárgáját a cukorral és a vajjal habosra keverjük. Ehhez hozzáadjuk a lekvárt. A lisztet a mákkal, a sütőporral és a fahéjjal összekeverjük, majd a vajas masszához adjuk. A tojásfehérjéket ezután a tészta alá keverjük (óvatosan összeforgatjuk, hogy a hab ne törjön össze). Muffinformákba kanalazzuk, majd 180 fokra előmelegített sütőben 15-20 percig sütjük. Szuper reggelire, tízóraira, uzsonnára, de egy kis családi/baráti összejövetelnek is jó alkotóeleme lehet :)