VKF! 50. jubileumra–Túrós-mákos pohárkrém narancsvirágvízzel

Sajnos csak későn kapcsoltam a mostani vkf témahirdetésre, pedig nagyon tetszik az ehető virágok felhasználásának ötlete a konyhában. Kézenfekvő is nekem, mert épp nemrég vettem rózsa- és narancsvirágvizet, úgyhogy kapásból fel is tudtam használni ezeket a desszertnél.

Egyébként hőségriadós napokra is megfelelő. A túrót nem kell melegíteni, a mákos krémet pedig még a reggeli hűvösebb órákban el lehet készíteni, és így összeállítva estére tökéletesen lehűl majd.

 

Hozzávalók 4 kisebb pohárhoz:

Túrós rész:
160 g túró
100 g tejföl
20 g nyírfacukor
1 ek. narancsvirágvíz
1 ek. citromlé
1/2 narancs héja (opcionális)

Mákos rész:
100 g darált mák
50 g nyírfacukor
50 g narancslekvár
130 ml tej
1 ek. narancsvirágvíz
1 ek. citromlé

8 db vajaskeksz

 

 

Összeállítás:

A túrót áttöröm, összekeverem a tejföllel, cukorral és az ízesítőkkel és félreteszem. Elég egyszerű :)

A mákot a cukorral és a tejjel sűrűre főzöm. Ha már krémesedik, hozzáadom a lekvárt és az ízesítőket, átforrósítom az egészet, és félreteszem egy kicsit hűlni.

Poharakba rétegeztem, de ez persze megoldható egyben, egy nagyobb tálban is. Minden pohár aljára kerül egy keksz összetörve, erre teszem a túrós krémet, majd ráhalmozom a mákosat is. Hűtőbe teszem pár órára, hogy összeérjenek az ízek, és hogy a keksz kellőképpen átpuhuljon. Tálalás előtt a tetejére szintén morzsásra tört kekszet halmozok.

Isteni hűsítő desszert lesz belőle :)

A második tökös a VKF-re - egy duplán tökös pogácsa

Ha már Zizi, a VKF 45. fordulójának rendezője volt olyan kegyes, hogy péntekig még adott haladékot a nevezésre, a heti tökös adagot is felteszem ide.

Ma készült ez a pogácsa: ne ijedjünk meg, a sütőtök íze nem dominál, éppen csak kicsit sejlik fel benne, viszont színre olyan elképesztő tésztát eredményez, hogy csupán az étel látványa is szívet melengető érzés lesz.

A tetejére kerülő jelentős mennyiségű tökmag viszont jelentősen befolyásolja az ízt, így végülis egy nagyon finom tökmagos pogácsát kapunk eredményül, gyönyörű narancsos színvilágban.

Hozzávalók:

400 g joghurt (sűrű)
40 g élesztő
300 g sült sütőtök pürésítve
650 g liszt
1 tojás
2 tk. só
tökmag

Elkészítés:

A joghurtot enyhén melegítsük meg, majd keverjük el, és futtassuk fel benne picit az élesztőt.

Közben a lisztet és a sót mérjük ki egy tálba, készítsünk mélyedést a közepébe. Ide öntsük a tojást, a sütőtökpürét és az élesztős joghurtot, majd dagasszuk ki a tésztát.

Lágy lesz, kalácstészta szerű.
Langyos helyen hagyjuk duplájára kelni, majd nyújtsuk ki  ujjnyi vastagra, szaggassuk ki pogácsaszaggatóval, kenjük le tojással, s végül szórjuk meg gazdagon tökmaggal.

180°C-ra előmelegített sütőben süssük, míg aranyló narancsszínű nem lesz. Ez körülbelül 20-25 percet vesz igénybe, majd győzzük kivárni, míg egy picit meghűl, és már kóstolhatjuk is.

Egyébként szerintem ebből a receptből simán készülhet valamiféle péksüti is, ha kifli, vagy zsemle formára alakítjuk, mert a tésztája könnyű, légies, és nem túl zsíros.
Ilyen formában pedig el tudnék hozzá képzelni egy jó karakteres sajtból, például roquefortból készült kencét, és kész is a fantasztikus tízórai.

A nyár vége, a házi Tiramisu fagyi, a VKF XLIV. fordulója

 

Még Kriszta írta ki a VKF legújabb kihívását július végén, aminek a mottója a késztermékekkel való leszámolás volt. Mondhatom, hogy volt, hiszen a határidő már három napja lejárt, remélem ez a pár nap késés azonban még bocsánatos bűnnek bizonyul a szervezőasszony szemében, és elfogadja nevezésképp.

Főleg, mivel maga a fagyi már hetekkel ezelőtt elkészült és el is fogyott mind egy szálig, éppen csak a posztolás váratott magára.

Maga a téma egyébként nagyon tetszett, főleg, mert egész életemet próbálom a “boltit házilag” szellemében leélni. Jó érzés a saját kezem munkájától jól lakni, örömet okoz, hogy általában finomabbra is sikerülnek az egyes ételek, mint a boltban kapható társaik, és nem mellesleg tudom, hogy nem tartalmaznak semmiféle guar gumit, sem mesterséges színezéket vagy aromákat.

Amiket például könnyedén megtalálhatunk a megvásárolt Tiramisu fagylaltunkban is, ami ezek mellett “legalább” jóféle mascarponét sem tartalmaz.

Persze, nem mondom, hogy nem esik jól egy forró nyári délutánon az is… De jó érzés, ha örömet tudunk szerezni másnak, ezzel a saját magunk által készített finomsággal.

A receptet magam állítottam össze, gyakorlatilag tiramisu fagyasztva, tojás nélkül.

Hozzávalók:

Alap:

200 g mascarpone
2 dl tej
50 g cukor
vanília
csipet só

Szirup:

0,5 dl kávé (én nescafét oldottam fel, jó erősre)
1 kávéskanál rum
10 g étcsoki

kb. 20 db babapiskótatallér (sima babapiskótából kevesebb) – ami szintén házi lehet
kakaópor

 Összeállítás:

Az alap hozzávalóit összekeverjük, majd fagyigépben fagyasztani kezdjük.

A szószhoz a forró kávéba beleolvasztjuk a csokoládét, majd hozzáadjuk a rumot is.

A babapiskótákat ebbe a szirupba mártjuk, majd az edény aljába rakosgatjuk a felét.

Ha a fagyink szinte teljesen kifagyott, belecsorgatjuk a megmaradt szirupot is, még párat hagyjuk keveredni, majd leállítjuk a gépet, és a márványos színezetű krém felét a lerakott piskótára öntjük.

Ekkor ráhelyezzük a babapiskóták második felét, rákanalazzuk a maradék krémet, s végül kakaóporral megszórjuk. Fagyasztóba tesszük, és egy nap múlva fogyaszthatjuk.

XLIII. VKF és a vaníliás keksz fagylalt

 

A pünkösdi hétvége idén nagy jelentőséggel bírt az életemben: ekkor szereztem be ugyanis életem első fagyigépét.

Sokáig úgy gondoltam, teljesen felesleges holmi lenne a már eleve túlzsúfolt konyhámban, de mikor láttam a blogokon megjelenő, jobbnál jobb recepteket, feltámadt bennem a mindent legyőző vágy egy ilyen szerkezet birtoklása iránt. Szóval fogtam magam, felkerekedtem, és beszereztem egyet.

Első próbálkozásom egy csokiskeksz fagylalt volt – isteni lett, de akkor hirtelenjében úgy eltűnt, hogy fotózni már nem is maradt időm. Meg az azutánit sem… meg az azutánit sem…

De aztán jött a VKF kiírás, és úgy döntöttem, most már csakazért is készítek fagyit úgy, hogy meg is örökítem a végeredményt.

Végül ezzel a rémesen egyszerű, ámde annál nagyszerűbb vaníliáskeksz fagylalttal rukkoltam tehát elő. E fagyi megszületésének egyébként két roppant fontos oka van:Vaníliás azért lett, mert anyukám a csokiskeksz fagyi után megjegyezte, hogy lehetne most már valami csoki-mentes édesség is terítéken. A keksz pedig pusztán azért került bele, mert rájöttem, hogy szeretem, ha a fagyiban vannak keksz/sütidarabok.

Jöjjön a recept:

 

Hozzávalók:

200 g mascarpone
100 g tejföl
1 dl tej
50 g cukor
1 tk. vaníliaesszencia
csipet só
65 g vaníliás keksz (ez esetben bolti, bár házival nyilvánvalóan még jobb lenne)

 

Összeállítás:

Ciki is külön bekezdést szentelnem ennek, olyan egyszerű: a keksz kivételével mindent összekeverünk,a gépbe töltjük, majd ráhagyjuk a munka oroszlánrészét. Ha már kellően krémesre keverte az alapunkat, beledobjuk az összetört kekszet, forgatunk rajta még párat, és készen is vagyunk.

Túrós epres nyalánkság – a színpompás XLII. VKF-re

A mostani VKF téma, amit Strawberry hirdetett nagyon kedvemre való. Az eredeti, epres kiírás ugyan ki lett bővítve, nálam mégis ilyen desszert került terítékre. Egyszerűen szembe jöttek velem ezek a csodaszép eprek. Nem tudtam ott hagyni őket, így az eredeti, utolsó medvehagyma-tartalékaimat felélni kívánó recept helyett ezt az ételt készítettem el. Egyszerű, ámde nagyszerű süteményről van szó egyébként. Nyáron igazán kellemes, üdítő édesség lehet, de így tavasszal, egy testes leves után is kielégítő fogásnak bizonyult :)

És mivel szeretjük összekötni a kellemest a hasznossal, anyáknapi desszertnek is kitűnő volt  :)
Az én drága anyukámnak pedig itt is köszönöm, hogy van nekem!


Hozzávalók:

Tésztához:
2 db tojás
40 g cukor
40 g liszt

Töltelékhez:

100 g mascarpone
100 g tejföl
200 g túró
200 g joghurt
60 g porcukor
1/2 citrom héja

200 g bogyós gyümölcs (mirelit)
8 db nagy eper

Összeállítás:

A tészta hozzávalóiból egyszerű piskótát sütünk. Ehhez a tojásokat szétválasztjuk. A fehérjét lazán felverjük, majd a cukor kétharmadát hozzáadva kemény habbá verjük. A sárgáját a maradék cukorral kihabosítjuk. Hozzáadjuk a fehérjéhez, majd a lisztet hozzászitáljuk, és óvatosan beleforgatjuk.
Egy kisebb tepsiben, 180°C-on, körülbelül fél óra alatt készre sütjük.

A krémhez a túrót áttörjük (villával, krumplinyomóval, de akár passzírozhatjuk is, ha igazán krémesre szeretnénk). Hozzáadjuk a mascarponét, a tejfölt, a joghurtot és a porcukrot, hozzáreszeljük a citrom héját, és kikeverjük. Ha szükséges, ízlés szerint lehet bele tenni egy kis citromlevet is. Én szeretem, ha kicsit savanykás.

A kisült piskótát vízszintesen ketté vágjuk. Az alsó lapra kenjük a túrós krém felét, rászórjuk a bogyós gyümölcsöket (én mirelitet használtam, és simán, még fagyosan rádobáltam őket). Erre ráhelyezzük a második piskótalapot, amit a túrós krém másik felével fedünk be.

Egy éjszakára a hűtőbe tesszük.

Másnap félbevágott eperszemekkel díszítjük, és már tálalhatjuk is.

VKF XLI. - Mézes-karamellás szelet, a bécsi út tökéletes kísérője

A hétvégén Bécsbe látogattunk. Sajnos nem sikerült jó időt kifognunk, úgy is mondhatnám, éppen a legrosszabbat kaptuk, de ez sem tántorított minket el a város felfedezésétől. Gyönyörű hely, mindig elámulok az osztrákok letisztultságán. Természetesen meglátogattuk a híres naschmarktot is. A végén szomorúan hagytuk ott a helyet: itthon miért nem ennyire természetes még a sok, színes, érdekes áru?

No de a lényeg: mint mániákus sütögető, nem mehettem üres kézzel. Készült mandulás cantuccini, házi dióvajas keksz, meggyes-étcsokis trüffel, pogácsa, metélőhagymás craker, aszalt meggyes keksz, és egy fantasztikus karamellás soros sütemény is, ami pont kapóra jött a 41. VKF kiírásra.

Nagyon szeretjük az ilyen krémes vanílíás sütiket, még nagymamám csinált régen hasonlót.

Ez most saját összeállítás lett, a marlenka tésztája, és egy nagyszerű krém találkozása. Gyorsan feljegyeztem az összetevőket, úgyhogy többször is el fog készülni nálunk, az biztos!

Hozzávalók:

Tésztához:

50 g vaj

2 evőkanál méz

1 tojás

200 g liszt

50 g cukor

1 teáskanál szódabikarbóna

1/2 teáskanál ecet

Töltelékhez:

2 dl dulce de leche (házi, én így készítem, de számos más előállítási mód is fellelhető a neten)

2 dl tej

2 evőkanál keményítő

1 evőkanál méz

Opcionális:

Tetejére:

100 g cukor

Összeállítás:

A tésztához a vajat, a mézet, a cukrot és a tojást gőz fölött besűrítem, majd hűtöm.

A lisztet egy tálba szitálom. A szódabikarbónát összekeverem az ecettel, majd a mézes keverékkel együtt a liszthez adom. Összekeverem, majd fóliába csomagolva a hűtőbe teszem. Nálam volt pár órája érni, míg a kekszeket sütöttem :)

A krémhez a keményítőt egy kevés tejjel csomómentesen elkeverem. A dulce de leche-t, a vaníliaesszenciát és a tej többi részét felforralom, majd ehhez hozzáöntöm a keményítőt. Összefőzöm, majd leveszem a tűzről, és belekeverem a mézet. Ezt is hűlni hagyom.

A pihentetett tésztát négy részre osztom. Mindet vékony téglalappá nyújtom, majd 180 °C-on, egyesével aranybarnára sütöm őket.

A krémet négy részre osztva összetöltöm a lapokat úgy, hogy a tetejére is jusson belőle.

A tetejére a cukrot karamellizálom, majd olajozott márványlapra/sütőlemezre öntöm. Megvárom míg kihűl, majd robotgéppel porcukor finomságúra őrölöm. Ezzel behintem a sütemény tetejét. 

Hűtőbe teszem és várok 1-2 napot, hogy összeérjen. Eddigre a karamellpor a tetején szépen beleolvad a krémbe, ezáltal gyönyörű felület keletkezik rajta, és a nagyszerű karamellás ízt erősíti.

Istenien omlós és krémes és karamellás és mézes és vaníliás és és és... Hát szerintem fantasztikus.

A képen látható mézet egyébként egy erdélyi termelőtől vettük még a Kézműves Magyar Ízek Vásárán, de nyilván ízlés szerint lehet más mézet is használni annak, aki nem szeretné a karaktere hárs ízét érezni a sütiben. egy egyszerűbb vegyes virágméz pasztellebb ízt ad.

A bécsi utunk többi receptje is jön lassan, csak a nagy pakolásban nem volt időm fotózni (ez a kép sem lett a legjobb, mivel este készült...), és hát az út során minden elfogyott az utolsó morzsáig. De azt hiszem senki nem fog haragudni, ha szépen lassan újra elkészítem az egész repertoárt :)

VKF XXXVIII. - Körtés sütemény morzsásan, reformosan

Az első VKF, amire nevezek. A kiírás nagyszerű, szeretek itthon reformételeket készíteni.

Ez, a csupa teljes értékű alapanyagból álló süti olyanoknak is kínálható, akik alapvetően irtóznak az efféle "egészséges ételektől", mert az ízén nem érződik, hogy reformos.

Részlet a reakciókból: "Tényleg csak teljes kiőrlésű liszt van benne? De hát olyan puha és levegős a tészta :O" És tényleg, a süti tésztája fantasztikusan könnyed lett, a körte miatt pedig sokáig szaftos marad. Érdemes kipróbálni. A kardamom pedig senkit ne állítson meg: nagyon jól megy a körtéhez, de ha nincs otthon, az sem baj. Lehet helyette fahéjat, szerecsendiót is használni.

Hozzávalók:

Tészta:

4 dkg vaj
4 dkg nádcukor
1 tojás
12 dkg teljes kiőrlésű liszt (én búza és tönkölybúza keverékét használtam)
1 tk. szódabikarbóna
1 tk. őrölt kardamom
1 tk. vaníliáscukor (házi, ha lehet)
15 dkg joghurt (jó sűrű, házi görögös volt nálam)
2-3 körte (én négy kisebbet használtam)

Szórni:

15 dkg aszalt vörösáfonya
12 dkg zabpehely
5 dkg nádcukor
6 dkg vaj

Összeállítás:

A vörösáfonyát beáztatjuk (lehet alkoholba [gyümölcspálinka, likőr, stb.], de én csak simán meleg vízbe tettem, így is finom lesz).
A cukrot összehabosítjuk a vajjal, majd hozzáadjuk a tojást is, és azzal is kikavarjuk. A körtét lereszeljük és az egyveleghez adjuk a joghurttal együtt.
A lisztet a szódabikarbónával, a sóval, a kardamommal és a vaníliáscukorral összekeverjük, majd ezt is a nedves anyagokhoz kavarjuk. Az egészet sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, és egyenletesen megszórjuk a lecsöpögtetett vörösáfonyával.
A morzsához a zabpelyhet, a cukrot és a vajat összemorzsoljuk, majd ezt is a sütemény tetejére szórjuk.
180 °C-os sütőben 40-45 percig sütjük.